Amikor a méret igenis számít

A lakberendező (a téves) közhiedelemmel ellentétben nem csak arra való, hogy megmondja milyen színűre fessük a falat és hova akasszuk a képeket. Egy interior designer feladata ennél jóval sokrétűbb. Sokkal inkább segíthet abban, hogy lakásuk, irodánk, vagy bármilyen berendezendő helységünkbe oda illő, és a kívánt funkciónak megfelelő méretarányú bútorokat, lakberendezési tárgyakat választhassunk.

Az alábbi néhány képen azt példázzuk, hogyan lehet megelőzni egy-egy hibás – a nem megfelelő tárgy, vagy forma, de főleg méret kiválasztása okozta – döntést. A képeinken látható tárgyak tökéletesen illenének az adott enteriőrbe, ám oda nem illő méretük révén felborítják a vizuális egyensúlyt.

A dohányzóasztal

1/1. Az első képen látható dohányzóasztal faragott koloniál stílusával igen jól kiegészíti az angolosan kanyarodó karfájú, vastagon párnázott ülőbútort. A képet figyelmesen megnézve azonban érezzük, mégsem stimmel valami, és nem kell nagy szakértelem hozzá – csak egy kis arányérzék – hogy rájöjjünk a disszonancia okára: túl nagy az asztal! Vastagon faragott lábaival, az ülőbútor hosszával megegyező méretével erősen uralja a teret. Olyan óriási, hogy nem csak vizuálisan van útban, de fizikailag is alig lehet tőle elférni. A rajta léve virágdekoráció szinte elveszik a felületen.

1/2. A második kép dohányzóasztala az első teljes ellentéte: túl kicsi. Maga az asztal alig látszik, a szófa egyes pontjairól felszíne el sem érhető. A rajta lévő dekoráció óriásinak tűnik, és szinte teljesen le is fedi az asztallapot, mást rárakni már alig lehet. Első ránézésre látszik az elhibázott méretválasztás.

1/3. A harmadik képen már helyén van minden. Ez az asztal méretarányaiban már pontosan illeszkedik az ülőbútorhoz. Vizuálisan egyensúlyban van, mérete kétharmada a szófának, így nemcsak jól körbejárható, de szinte mindenhonnan el is érhetők a rá rakott tárgyak. A váza és a virág mellett bőven van hely egyéb tárgyaknak (pl. kávés vagy üdítős poharaknak, aprósüteménynek, vagy más rágcsálni valónak) vendéglátáskor. Ez az asztal nem túl nagy, de nem is túl kicsi, egyszóval pont jó!

A szőnyeg

2/1. A második képsorozat egy szőnyeg elhelyezéséről szól. Az első képen látható szőnyeg színében és mintájában illeszkedik a szövettel-bőrrel kárpitozott, cowboy-romantikát idéző ülőbútorhoz, ám érezzük: erősen alul méretezett. Az elé helyezett dohányzó asztal szemlátomást lelóg róla, minimális mérete „lábtörlővé” zsugorítja – az egyébként igen szép mintájú – szőnyeget.

2/2. A második képen viszont – épp ellenkezőleg – túl nagy a szőnyeg. Óriási mérete miatt, már-már padlószőnyegnek hisszük. Az ülőgarnitúra intimségét veszti, a szőnyeg válik dominánssá. A hajópadló parkettát teljesen beborítva, nem csak annak rusztikus hatását annulálja, de sűrű mintájával zavarólag is hat. Nem kiegészít, hanem uralkodik a szobán.

2/3. Harmadik képünkön helyre állt az egyensúly. A szófa, az asztal és a szőnyeg harmonikusan illeszkednek egymáshoz. Az asztal nem lóg le, de nem is veszik el a szőnyegen, és jól definiálja a társalgó sarok funkcióját. A fent említett cowboy-romantikát tovább erősítő – teheneket ábrázoló – festmények méretei és arányai is tökéletesek és jól kiegészítik a hangulatot.

A képek

3/1. Példáink harmadik sorozata a festmények, képek elhelyezéséről szól. Az első fotón látható hálószoba modern, fiatalos berendezésével azonban nem stimmel valami. Nem is kell sokáig néznünk, hogy rájöjjünk, a baj a falon lógó képekkel van. Fekete keretük ugyan pompásan illik az ágy vázához, ám túl vastagok, a képek pedig túl kicsik az adott falfelülethez. Szinte elvesznek a térben. Ha ragaszkodunk bizonyos képekhez, akkor vagy kereteztessük be szélesebb paszpartuval, vagy halmozzuk fel őket (azaz több képet, és több sorba rendezve használjuk). Esetünkben 4-8 darab azonos, az eredetivel megegyező, kis méretű kép kiakasztása talán szerencsésebb lett volna.

3/2. A második fotón viszont túl nagy a falon lógó kép. Bár színeiben visszaköszön a szobát meghatározó narancs árnyalat, a kép mégis szinte túllóg az ágyon, és hivalkodóan irányítja magára a figyelmet. Óriási méretével szinte agyonnyomja a hálószobát, felborítva a pihenésre szánt nyugalom csendes, meditatív hangulatát. Bár a szoba berendezése modern, és a festmény is a kortárs művészet terméke, mégsem illenek össze.

3/3. Itt végül helyre áll az egyensúly. A képek fekete kerete megismétli az ágykeret színét és szögletes, geometrikus formáját, és vastagsága sem hagy semmi kívánnivalót. A páratlan számú (3) kép az ágy fejlécével (fejrácsával) és a két olvasólámpával egy piramis-szerű háromszöget alkotva őrzi az alvók álmát.

Mindez persze csak ízelítő abból a széles arzenálból, amit egy hivatásos és képzett lakberendező segítsége nyújthat abban, hogy lakása, vagy irodája szép, hangulatos és praktikus legyen.

Szerző: dr. Németh Gábor
Németh Gábor lakberendező